A Mazdaznan Airyama gyakorlat

(Belégzőgyakorlat)

Mielőtt leülünk tanulni, vagy bármely más szellemi munkához fogunk, ezt a gyakorlatot 3x-5x kellene elvégeznünk. Közvetlen étkezés után ne végezzük az Aryama gyakorlatot.

Ha lehangoltak, csüggedtek, csalódottak vagy idegesek vagyunk, vagy az ötletek, s gondolatok hiányában szenvedünk és értelmileg kimerültek vagyunk, akkor az Aryama gyakorlat egy csodagyógyszer az érzülékünk, elménk és szívünk megkönnyítésére, megnyugtatására.

Fesztelenítsük az összes izmunkat, és emeljük fel mellkasunkat. Lélegezzünk be orrunkon át, lassan, de mélyen, és próbáljunk meg még egy kicsit tovább belélegezni, amíg csak úgy nem érezzük, hogy a tüdőnket teljesen kitöltöttük.

Most tartsukvissza lélegzetünket és maradjunk úgy. Ne mozogjunk; érzülékünket, azaz mind a külső hatásokat, mind a belső érzéseket, gondolatokat, tehát teljes elménket tartsuk a látszólagos teljes tétlenség állapotában, tehát ne gondoljunk más egyébre, mint gyakorlatunkra.

Gondolatban számoljunk vagy imádkozzunk, amíg tudunk, pl. 18-ig, vagy még tovább.

Majd lassan, de mélyen lélegezzünk ki, s rögtön utána lélegezzünk be úgy, mint az előbb.

Vigyázzunk arra, hogy kilégzéskor ne mozdítsuk el a mellnek előzetesen kiterjesztett izmait, azaz mellkasunk ne essen össze, hanem tartsuk végig magasan.

Ezt követően ismét tartsuk vissza lélegzetünket amíg tudjuk, pl. 18-ig, vagy még tovább, majd lélegezzünk ki.

Weitere Artikel zum Thema

Bejelentkezés Mazdaznan.eu-re:
(Mielőtt be lehet lépni, egyszer fiókot kell létrehozni!)
"Mindenki tudja azt, hogy bizonyos savak, maró hatást gyakorolnak, mihelyt azok bizonyos fémekkel kapcsolatba jutnak. Pontosan így okoznak bizonyos tápanyagok is zavarokat az emésztésben, ha azok másokkal érintkezésbe jutnak, azok természetes folyamatát gátolják és megakadályozzák a táplálék tökéletes átalakulását. Tehát a legjobb szakácsmûvészet s az étkek legjobb elkészítés módja sem használ nekünk semmit, ha mi egymás mellett oly étkeket fogyasztunk, melyek nem illenek össze, nem tûrik el egymást.”
Dr. O.Z.A. Hanish